MoovieLand

Csak film, semmi más

Valami követ (It follows)

Az idei nyár filmes téren leginkább azzal telt számomra, hogy jó horror filmet kerestem. Végignyálaztam jópárat, és amikor egyik barátom ajánlására, és társaságában megnéztem az It Follows-t, hát, azt hiszem révbe értem. Ennél nincs lejjebb.

Egy reménytelenül nimfomániás Valami körül forog a történet, aki emberről emberre vándorol, méghozzá szexen keresztül, mint egy tisztességes nemi betegség. Nem csinál mást, csak követ. Főszereplőinkkel kézenfogva végigsétálják a filmet, a végén partiznak egyet, majd még több szex, pár szükségtelen meztelenkedéssel körítve, és vége.
Nem viccelek. Általában sajnálom, hogy nem tudok mindent leírni a sztoriról, mert nincs elég helyem rá, de most... Most örülök, hogy nincs is több. Túl kínos lenne.

Így is épp eléggé feszengek, mert a karakterekről sem tudok külön írni, meeert nincsenek. Minden tipikus, klisés, nincsenek is személyiségek, csak a potenciális ivarérett fiúk, meg a magatehetetlen lányok. Maguk a színészek elvégzik a dolgukat, de semmi többet. Mintha egy matek dogánál arra mennének hogy a hármas meglegyen, az még a szülőknél is oké, meg az átlaghoz is elmegy.
Ah, kit áltatok, utálom mindet...


Kb minden második gátlástalanul ismételt jelenet ebből a földi pokolból.

A zene tipikusan horroros, ismét semmi extra, csak néhol igen zavaró az indokolatlan szélgörcs hang, miközben nézzük a nagy büdös semmit. Bizony, a film egyik fele a fentebb látható járkálás, a másik fele pedig... Huh, ez kemény lesz...
Ugye az adná meg az alap atmoszférát, hogy félünk a Valamitől, ami mást se csinál csak követ, de azt mindig és ha utolér, akkor jól kidugja belőlünk a lelket is, és meghalunk. Csak hogy ez a filmben abszolút nem működik. A baj ott kezdődik, hogy nem mindig követi azt a félkegyelmű főszereplőt, hanem csak néha felbukkan, totyog egyet, és ennyi.
Félni akartam, de nem sikerült, hisz vagy röhögtem a filmen, vagy néztem, ahogy átadják egymásnak a Valamijüket, meg Isten tudja mit még. Jobban belegondolva...

A Valami követ egy pornóvígjáték.

Vagy valami ilyesmi, de horror biztos hogy nem.
Egy jelenet lehetne akár csak egy kicsit is horror, az is egy kitekert láb a harmadik percnél. Hát, nem egy világbajnok horror film ismérvei, az biztos.

Na, mindig van valami jó dolog ezekben a filmekben, most mi az? - kérdezné egy átlag barátom.

Nos, az a három jó jelenet, plusz a végén egy hosszabb negyedik kifejezetten elviselhető volt, köszönöm a kérdést.

Kérlek, ne nézzétek meg. Komolyan. Ne.

Odd Thomas - A halottlátó

Odd Thomas - A halottlátó

Ismét az a dilemmám, ami már nem egyszer. Látok egy hihetetlen filmet, amiről aztán kiderül, hogy annyi reklámot sem kapott, mint a legújabb nápolyi a Coopban. Ettől függetlenül mindenképp érdemesnek tartom egy bejegyzéstémának.
Minden okom meg van rá, hogy azt állítsam: vonzom a fura és ok nélkül lenézett filmeket. Az Odd Thomas is szélesíti ezt a palettát, hisz semmit sem hallottam róla, de jó volt, pörgős volt, elgondolkodtató volt. Elöljáróban talán ennyit mondhatok, lássuk a medvét!

Történet:

Maga a történet nincs túlbonyolítva, ellenben érdekesen van bemutatva. És amit a leginkább nem tudok hova rakni, az az, hogy maga sztori (gyakorlatilag) két napot ölel fel. No és mennyi minden történt két nap alatt! Lényeg, hogy Odd Thomas egy furcsa fiú ("odd" magyarul "furcsa"), mivel látja a halottakat. Beszélgetni nem tud velük, de rendre küldi őket a túlvilágra azzal, hogy rács mögé juttatja a gyilkosaikat. Egy nap azonban a szokásosnál is furább dolgok történnek körülötte és rosszat sejt a háttérben. Épp ezért a barátnőjével, Stormy-val és a főnökével, Wyatt-tel megpróbálja kideríteni, hogy mi folyik a háttérben.
Egyszerűen gyönyörűen vezették végig a romantikus szálat a pörgős akciókon át. Nem idegesített a nyáladzás, mert nem volt. Csak megkínáltak minket ezzel is, hogy igen, lehet, hogy lesz még velük valami. Fontos még megjegyezni, hogy az egész film egy másik világban játszódik. Bevonz magába a hangulata, és nem szívesen kerülnél ki onnan. Fantasztikus, le a kalappal Stephen Sommers előtt.

Szereplők:

Odd Thomas: Meglehetősen szórakoztató az a változás amin átmegy. Még a film elején egy egészen komolytalan ifjú, aki épp annyira veszi ezt a halottasdit komolyan amennyire szükséges. Mire pedig a végére érünk a (meglepően és botrányos kevés) 100 percnek, már egy önmagában biztos, bátor embert látunk. Bátran állítom, hogy vagy ő követi a film hangulatát, vagy fordítva, de az teljesen biztos, hogy illenek egymáshoz. És kik is illenek még egymáshoz? Oh igen, Odd és Stormy!

Stormy Llewellyn: Talán Ő az egyetlen aki megérti és teljes mértékben elfogadja Odd-ot. Különösen szeretik egymást, és épp ez az a szál, ami az egész filmen végigvezet minket. Bár a karaktere egyedül semmit sem ér, de így, elfogadom, sőt még támogatom is a frigyüket. Bár néha úgy tűnik, hogy jobb barátságban van a holtakkal, mint a barátja, de ez is csak egy újabb humorforrás.

Zenék:

Igazából zenei téren se pozitívumot se negatívumot nem tudok mondani. Épp annyira jók, hogy benntartsanak a történetben. Persze, van bőven zenei aláfestés, de úgy nem tűnnek fel, ahogy egy jó filmben illik. Igen, ez is úgy jó ahogy van...

Személyes vélemény:

Nincs mit mondanom, ez a film isteni. Mivel egy könyvadaptáció így olyan szempontból is figyelni kell, de átmegy a szűrőn. Bár én személy szerint nem olvastam a könyvet, de állítólag ilyen szempontból is jó lett. Tán egy pont van ebben az egészben ami zavart. Nem tudtam hova sorolni az Odd Thomas-t. Az első pár perc után elkönyveltem egy vígjátéknak, majd horror-vígjátéknak, a végére pedig egy thrillernek. Mert másnak nem tudtam, de valahogy mindegyik kategóriába tartozik. No, de ennyi baj legyen, még egy dolog amin lehet gondolkodni.

Összegzés, ajánlás:

Minden korosztálynak, nemnek, csoportnak és szektának ajánlom ezt a filmet, amennyiben egy másfél órás szórakozás mindenkinek megfelel. Egyetlen baja van, mégpedig a fentebb említett identitásválság. Nem tudja eldönteni, hogy milyen film, kinek szól, így mindenki örömét lelheti benne. Pedig sokkal rosszabbul is elsülhetett volna.

FVP: 11/13

(Hölgyek s Urak, blogra került az úgynevezett FilmVilágPont - FVP - ami a film értékét hivatott mutatni. Figyelem, ez az értékelés teljesen szubjektív, ám fentebb, szöveges formában ki van részletezve, hogy miért ér annyit amennyit.)

Ideglelés Csernobilban

Ideglelés Csernobilban

Avagy támadnak a lábfétises szörnyek. Komolyan ebben a filmben mindenkinek a lábát akarják megzabbantani az ellenek...
Mindamellett, hogy ez a film tiszteletlen egyrészt a saját műfajával, másrészt pedig az emberiség egyik legnagyobb tragédiájával szemben is...
Nem tudom elhinni ezt... Teljesen meghibbantam a tudattól. No de elindítottam a filmet, félreraktam ezt a (bár teljesen reális és jogos) fergeteges előítéletemet éééééés lássuk. 
A sztori szerint 6 (ha jól számolom) "fiatal" elindulnak egy kalandtúrára Csernobilba, hogy felpörgessék egy kicsit magukat, de a kirándulás - ki hitte volna - tragikus végkifejletbe torkollik. Együtt megpróbálnak elmenekülni a kísértetjárta helytől, ám ez korántsem olyan egyszerű, ahogy azt gondolják. S a vége, mint minden ilyen filmnek HALÁLLAL végződik. Remélem nem mondtam újat.
Színészi játékról nem beszélnék, mert... írjuk le, ne kerteljünk, amikor nem káromkodnak vagy logikátlan lépéseken gondolkodnak akkor sikoltoznak, vagy rohannak. Hatból hatszor meghalnak. Ismét, ha újat mondtam sajnálom...
A karakterek a már sokszor használt sablonok, de egyszer kétszer majdnem komolyan megpendítettek valamit a szívemben... Ám csak felületesen sikerült játszania lelkem húrjain. 
Élményfaktooor:
Hát... hogy is mondjam... néhol érdekes a film, de amúgy nem egy adrenalin bomba. Amikor azt akarja hogy félj akkor félni is fogsz. A vége... na a vége az ahol rendesen paráztam, hogy melyik sarkon fog mi előrontani. Kár hogy csak az utolsó 20 percre tudta magát összeszedni.

Végeredményben mit is mondjak róla. Klisés azt meg kell hagyni, de hogyha egy kis vérfrissítés kell a társaságba akkor simán tessék megnézni, vannak a filmnek jó pillanatai.

Mondjuk azt még mindig nem értem, hogy mennyire sokrétűek azok a szörnyek.
Mindent csapdosnak mindenhova, de ha a kamera őket veszi akkor csak állnak. Általában lassúak, de ha nem figyelsz oda 220 felett száguldanak. Csak a lábadat akarják, de azt bármi áron. Nem tudok velük zöld ágra vergődni... Főleg a sztorijuk miatt.

Plusz poén hogy a filmet kis hazánkban, méghozzá Kiskunlazházán forgatták. Még egy negatív pont az undorító háttérinformációk mellé. Bár ezt még megértem, senki sem akar sugárfertőzött helyen filmet forgatni. Igazán csípem az ilyet. *Lö irónia

Címkefelhő