R.I.P.D. - Szellemzsaruk

Ez a film annyira jó lehetne, de sajnos nem feltétlen sorolnám a kedvenceim közé. Be kell vallanom, én hihetetlen lelkes voltam minden alkalommal, amikor láttam az ajánlóját és én tényleg nagy lelkesedéssel vártam, aztán amikor eljött a pillanat, hogy megnézzem... Hát nem mondom hogy rossz volt. Igaz, azt se hogy jó. Lássuk hát részletesen, mi is zavart annyira.

Történet:

Nick, egy bostoni rendőr, aki kisebb vitába keveredik társával, aminek az a vége, hogy a túlvilágra kerül, és a szörnyek között kell üldöznie a bűnt száz évig. Időközben kezd a régi élete összefonódni a jelenlegivel, és mindenkiről kiderül, hogy van titkolni valója. Nyugodt lelkiismerettel ennyit tudok elmondani, mert lássuk be: tele van csavarokkal mai filmünk. De még ez sem volt elég, hogy fenntartson bármilyen érzelmet is bennem tíz percnél tovább.

Szereplők:

Nick: Nick-nek mindene a felesége, mint ahogy azt a filmben is mondja "nekem mindig csak az Ő véleménye számított, az, hogy Ő mit gondol rólam". És tényleg, a karakterét ezen az egész kálvárián a felesége iránti szeretet kíséri végig. Neki legalább volt valami motivációja, ennyiből díjazom a karakterét.

Roy: Roy egy igazi vadnyugati cowboyként viselkedik Bostonban, ami sokszor mókás helyzetekbe hozza. Majdnem az összes emlékezetes pillanatot Ő hozza a filmbe, de persze Nick-től is hallhatunk néhány idézhető szót. Az az egy problémája a karakterének, hogy nincs célja ebben a túlvilági életben. Semmi sem érdekli, nem törődik azzal, hogy mi lesz holnapután, elnyomja az érzéseit, és örül mint majom a farkának, hogy ez sikerül neki.

Zenék, hangok:

A zenék nagyrészt a helyükön vannak, nem akarom dobálni őket, de a hangok... A hangokon egyszerűen sírni tudtam volna. Pontosabban a hiányukon. Legtöbbször nem is volt semmilyen hang, amikor meg igen, akkor se illett egy jelenethez sem a vásznon. Bár ez még a kisebbik baj.

CGI:

Ugyebár a számítógépes animáció a CGI. Na itt, nem ismernek olyat. Néhány helyen legszívesebben felröhögtem volna. Vagy elhánytam volna magam, nem igazán tudom eldönteni azóta sem. A nagyobb dolgok (dőlő házak...) egész tűrhetően vannak meganimálva, de példának okáért a szörnyek... Úgy néznek ki, mintha egy 2003-as játékból szabadultak volna.

Személyes vélemény:

No, hát kedvenc filmem nem lesz, az száz százalék. Egyszer abszolút megnézhető, de még egyszer nagyon kevés ember kedvéért ülnék le megint a tévém elé. Egy-két pillanatot egész jónak találtam, de amúgy nem feltétlen emlékezetes. Abszolút felejthető számomra. Sajnos, pedig örültem volna annak, hogyha valami klassz filmélménnyel tudok leülni ide írni, de nem.

Összegzés, ajánlás:

Ha szereted Ryan Reynolds munkásságát, vagy magát a színészt, akkor ajánlom, hogy megnézd (szigorúan egyszer!), ha nem, akkor probléma nélkül kihagyhatod, nem veszítesz vele sokat. Az lehet talán a hibája - a tragikus CGI mellett -, hogy másfél órába próbálták belesűríteni ezt a sok mindent. Nem tudták eléggé elmélyíteni a drámát, pedig ezzel dobbanthattak volna nagyot. 
Tehát nem kötelező darab, de egyszer teljes mértékben túlélhető és megélhető film. Láttam már sokkal jobbakat is, sőt az egyik kedvenc filmem se több másfél óránál, és mégis majdnem sírtan a végén. Hát igen, más világ...

FVP.: 5/13 (FilmVilágPont)

"Relax body!"